Janicsak Veca - Szenvedély

Volt, lobogó lelkünkről szólt,
Bunun canlı ruhlarımızın hakkında olduğu bir zaman vardı,
miért ne élhetnénk túl? Ártatlanul..
Neden sağ kalamadık?Masumca...
Nyílt a perzselő egek alá,
Cayır cayır yakan göklerin altındaydı,
senki sem vigyázott rá,
vágyak szavai hívtak,
Kimse bununla ilgilenmedi,
nem tudom még, hová..
Henüz nerede bilmiyorum...
Úgy engedj el, hogy nem sebzel mélyen,
Bırak beni gideyim,ama çok acıtma,
Úgy engedj el, ne fájjon visszanéznem,
Bırak beni gideyim,ama geriye dönüp baktırtacak kadar acıtma,
Úgy váljunk el, hogy más válasz nincsen,
Bırak birbirimizi gidelim,Çünkü burada başka bir seçenek yok,
Úgy engedj el, hited ne lássam térden,
s mindig a hősöm leszel...
Bırak beni gideyim,ama inancını dizlerinde görmeme izin verme...