Nem láthatja többé a tájat
A fájdalmából festve
A története elé van vésve
Most az egész tájkép csupán egy üres tér
Vágyak több holdon*, egy hegynyi gyengédség
Mert olyan, mint az idő**; nyugalmat nem tűrő
Sötét víz szülte, az eső és hó lánya
Mert ez ott forr a vérében
A családfától elvágja őt
A tájban fejlődik, drágám, kettőnk között
Csak csendre vágyik, de a magánytól tart
Egymagában lenne, de téged is akar
A toronyhoz futott, hátha attól látni fog
De a tenger elmosta a világítótornyot
Mert olyan, mint az idő; nyugalmat nem tűrő
Sötét víz szülte, az eső és hó lánya
Mert ez ott forr a vérében
A családfától elvágja őt
A tájban fejlődik, drágám, kettőnk között
Visszaadom hát a szabad eget
Tiéd lesz a nyílt tenger
Felnyitom a múltat, drágám, neked, hadd lásd
A szádban a pisztoly, majd ráharapsz
a töltényre, kiköpöd
Mert ez már vérvonalhoz kötött
A szertartások kettőnk között ***
Mert olyan, mint az idő; nyugalmat nem tűrő
Sötét víz szülte, az eső és hó lánya
Mert ez ott forr a vérében
A családfától elvágja őt
A tájban fejlődik, drágám, kettőnk között
(Kadin) o artik manzarayi goremiyor
Tamami kederinin icinde boyanmis
Onun butun gecmisi ayaklarina kazinmis
Simdi butun manzara bos bir arsadan ibaret
Ozlemin arazisi, sefkatin dagi
Nakarat
Cunku o onu birarada tutamayan hava(durumu) gibi
Yagmurun ve Karin karanlik sularindan dogmus
Cunku kan denizinde yaniyor
Soy agacini kesen
Senle benim aramdaki sey manzarada buyuyor
Sessizligi istiyor ama yanlizliktir keder
Yanliz kalmak istiyor ve senle beraber
Deniz fenerine kosuyor goreceginin on a yardimci olmasini umuyor
Denizden silinmis Deniz fenerini goruyor
Nakarat......
Sana Geri acik havayi vermek istiyorum
Geri berrak denizi
Sana gormen icin asirlar vermek istiyorum
Sen isirmak icin silahi agzina Aldin
Cekip onu Geri tukureceksin
Cunku aileye kosuyor
Senle benim aramdaki ayinlere uzaniyor
Nakarat.......